top of page

Első blogposzt, mi működik, és mi nem, dilemmák

Nem tudom, ez a cím mennyire figyelemfelkeltő, nem hiszem, hogy az, de mindegy is, mivel egyébként sincs előre 100 poszt téma a fejemben, ahogyan a "hogyan indítsunk blogot" nagykönyvben meg van írva.

Csak írok, ha van kedvem, ha van miről, meg mert a keresők addig nem adják fel a weboldalamat még a közvetlen keresésre sem, amíg valamennyi SEO kulcsszó fel nincs töltve.

Amiről jut eszembe: illusztráció, rajz, festés, festmények, akvarell, tus, grafit, tempera, képek, kompozíció, színharmónia, ábrázolásmód. Így ni, elsőre talán megteszi.


Szóval ülök itt szombat délelőtt az alig egy hónapja beköltözött új stúdiószobában (életemben először van egy teljes szobám erre, el sem hiszem) és fogalmam sincs, mit kezdjek magammal.

Hónapok óta nem rajzoltam semmi értékelhetőt. Mióta ledobtuk a ceruzát a Hollókában.

Nagyon sok minden történt a képzés alatt, túl sok információ van a fejemben és túl sok a lehetőség. Az újdonság csábítása. A próbálkozás és kísérletezés izgalma. Színek, textúrák, formák, anyagok. De ebben a kaotikus rajzparadicsomban folyton ott a a bukás és sikertelenség és egy idő után a játszadozás keserű lesz, fárasztó és demotiváló.

Ülök szombat délelőtt az asztalomnál és azon töprengek, hogyan szerezzem vissza az önbizalmamat. Kendyll Hillegas videója jár a fejeben arról, hogy ne a stílusodat keresd hanem a számodra ideális folyamatot. Meg a sokaknál elhangzott jótanács, hogy válassz egy utat és legyél nagyon jó benne. Aztán az instagram kidobja ezt a pasit és a videóit és én megbabonázva nézem, ahogy a részletekkel vakerál. És akkor visszaemlékszem, hogy én mennyire szerettem ezt. Az aprólékos építkezést.


Fogom tehát és összeírom miben vagyok erős és mit élvezek. Újra rá kell jönnöm, mert úgy érzem, a sok újdonság és lehetőség között valahogy elszakadtam attól, amiben zsigerileg jó vagyok, és vissza kell találnom hozzá. De vajon amiben jó vagyok, az elég jó? És én elég jó vagyok benne? Ha visszatérek, nem ugyanott fogok tartani, ahol korábban? Vajon amit tanultam, tudom-e alkalmazni egy régi szekéren? Meglátjuk.


Utószó: mivel egy blogposztba képeket is illik rakni, de mint fent említettem, éppen nem csinálok semmit, itt egy kép rólam és egy teljesen irreleváns lesifotó az uszkárról.





7 hozzászólás

7 Comments


Guest
Sep 24, 2022

Nagyon jó lett ez a blog poszt! ❤️ Én is tudok hozzá kapcsolódni. Teljesen el vagyok veszve a “mi a következő lépés?”-ben. És a listám is megírtam vért izzadva. Most úgy érzem minden lépés megtétele közben egy hegyet kell cipelnem magammal. Biztos lesz könnyebb is, de egyenlőre nagyon nehéz. Rajzolni én nem rajzoltam semmit, most nagyon lefogja az energiámat a “vállalkozás” elindításának hogyanjai. Remélem hamarosan túl jutok ezen a nehéz kezdeti időszakon és beáll egy rendszer.

Like
Szilvia Nagy
Szilvia Nagy
Sep 24, 2022
Replying to

Ó, biztos vagyok benne, hogy sikerül! Az első hegyeket már el is hordtad 😉


Like

Guest
Sep 24, 2022

Szia! Ez egy remek kis blogposzt lett ám! Bár én még sosem írtam blogot de mivel a cipőnk ugye hasonló így nagyon tudok azonosulni vele. Főleg az "illusztráció, rajz, festés, akvarell.." témasággal😅 és Szilvi.... Presidente🥰

Like
Guest
Sep 24, 2022
Replying to


Like

adrienne koehazi
adrienne koehazi
Sep 24, 2022

Átérzem az összes mondatodat. 😍Nyáron a képzés után előkaptam az akvarell készletemet, amit anno annyira szerettem és újra azzal festettem... Felszabadulás volt, kikapcsolt. Viszont azóta ceruzát sem, nemhogy ecsetet nem fogtam a kezemben... Pedig tudom, mi hiányzik,csak épp annyi minden van a fejemben, hogy nem tudom,minek kéne pontosan nekiállnom. A listaírás adott egy ötletet, szóval köszi.😁

Like
Szilvia Nagy
Szilvia Nagy
Sep 24, 2022
Replying to

Te meg adtál nekem egy új blogposzthoz! 😆

Like
bottom of page